Az Erdély területének nagy részét borító közép- és magashegységek kedvező feltételeket biztosítottak a nagy kiterjedésű fenyvesek és lombos erdők kialakulására. Még a 19. század második felében is a hasznosítható földterület több mint felét, körülbelül 2 millió hektárt erdő fedett.A Kárpát-medence természetes vegetációjában az erdők potenciális kiterjedését 95%-ban állapították meg. Kiterjedése a neolitikumtól az emberi tevékenységtől függött. A középkor végéig folytatott erdőirtás az agrárgazdaság fejlesztése érdekében történt. A 16.-17. században az erdőirtás fő területei a végvár övezet és a kárpáti hegykoszorú egyes kiskörzetei voltak, míg a 18.-19. században főképpen az ipar szükségletei alakították erdők sorsát.
Az erdősültség alakulásáról a Kárpát-medencében Dr. Füleky György mesél majd a Csűrszemináriumok első napján.
DR FÜLEKY GYÖRGY a Szent István Egyetem Környezettudományi Intézete Talajtani és Agrokémiai Tanszékének egyetemi tanára. A Környezettudományi Doktori Iskola egyik programjának vezetője, a Mezőgazdasági Környezetgazdálkodási szakmérnöki szak vezetője.
Főbb kutatási területei: vulkáni talajok elterjedése a Kárpát-medencében, a talajok tápelem szolgáltatása, a talajok kémiai terhelése, a talajok kémiai és biológiai módszerekkel történő tesztelése, komposztálás, valamint környezetrekonstrukció talajtani és régészeti vizsgálatok segítségével.